A Magyar Nemzeti Bank negyedéves indoklása szerint a lakáspiaci túlértékeltség 16,5% volt, miközben az új lakáshitelek fedezeti megterheltsége magas szinten stabilizálódott. A jegybank ezért az anticiklikus tőkepuffert 1,0%-on hagyta, a lakó- és kereskedelmi ingatlanok kockázatára pedig 2026 elejétől külön 1,0%-os szektorális puffert alkalmaz.
A mutató nem egyedi lakásárbecslés, hanem rendszerszintű kockázati jelzés. A magasabb banki tőketartalék növeli a veszteségviselő képességet, miközben a hitelárazásra és kínálatra is hatással lehet. A magyar lakásárak negyedéves csökkenéséről szóló cikkünk az ármozgást, a rákosrendezői fejlesztési megállapodásról szóló anyagunk pedig a kínálati oldalt mutatja.
Az MNB negyedévente vizsgálja felül a rátát. A következő döntésnél a lakáshitel-növekedést, a hitelfedezeti arányokat, a tranzakciószámot és a jövedelmekhez viszonyított árakat kell együtt olvasni. A puffer fenntartása azt jelzi, hogy a jegybank nem egyetlen árindexből indul ki: a bankok kitettségét és az adósok teherviselő képességét is beépíti a rendszerkockázati döntésbe. A döntés a bankrendszer egészének ellenálló képességét célozza.