A Központi Statisztikai Hivatal október 9-én közölt, 2026 első negyedévére vonatkozó lakásár-indexe szerint az árak 2,5%-kal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, miközben nominálisan 8,6%-kal, reálértéken 6,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A magyar vevőknek és eladóknak ez egyszerre jelez rövid távú lehűlést és továbbra is magas éves árszintet.
A KSH jelenleg az egy évvel korábbinál 11%-kal kevesebb első negyedévi adásvételt lát, de hangsúlyozza, hogy a beérkező szerződések feldolgozása után a forgalom elérheti a 2025-ös szintet. A 2025-re eddig regisztrált tranzakciók száma közel 147 ezer; a késői adatszolgáltatás miatt ez még nem végleges darabszám. Az EU 27 tagállamának összesített lakásárindexe eközben 5,1%-kal nőtt éves alapon.
Az országos átlag nem írja le egyetlen település vagy lakástípus pályáját. A negyedéves fordulat értékeléséhez ezért a részletes területi bontás, az új és használt lakások különbsége, valamint a teljesen beérkezett adásvételi állomány szükséges.
A friss adat jól egészíti ki az MNB jelzáloghitel-fedezeti mutatóiról és az augusztusi lakásépítési engedélyekről szóló anyagunkat. A következő KSH-közlésben az utólag beérkező tranzakciók módosíthatják a forgalmi képet; az éves drágulás értékelésénél pedig a településtípusok és a használt–új lakások eltérése lesz a döntő.