Az OVB megbízásából készült Ipsos-kutatás magyar válaszadóinak 48 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát pénzügyi vagy biztosítási kérdésekhez, az mfor október 22-i beszámolója szerint. A magyar háztartások szempontjából a lényegi különbség az információkeresés és a pénzügyi döntés átengedése között húzódik.
Az OVB elsődleges módszertani leírása szerint az adatfelvétel augusztusban történt, országonként 1000, 18–75 éves résztvevővel. A most ismertetett arány tehát augusztusi válaszokra épül. A megrendelő pénzügyi közvetítő, ezért a közlés üzleti érdekeltségét is figyelembe kell venni.
Saját értelmezésünkben a használati arányból nem számítható ki, hányan bíznának egy gépre befektetést. Egy fogalom magyarázatának kérése, egy termék feltételeinek összehasonlítása és egy szerződés megkötése eltérő helyzet. A kérdésfeltevés gyakorisága ráadásul nem méri a válaszok helyességét. Időbeli növekedést összehasonlítható korábbi mérés nélkül nem állítunk.
A JRC kockázatkezelési keretéről és az EKB stresszteszt-értelmezéséről szóló cikkeink az ellenőrzés szerepét más területeken mutatják be. A következő érdemi kutatási fejlemény egy összehasonlítható új adatfelvétel vagy a magyar kérdőív részletes publikálása lehet; ezek megjelenési időpontját a most olvasott források nem rögzítik.
Egy új felmérésnél azonos kérdésszöveg és azonos célcsoport nélkül az arányok összevetése félrevezető lehet. A rendszeres és az alkalmi használat külön közlése pontosabb képet adna arról, mennyire vált szokássá ez a tájékozódási mód.