A szeptember 22-én ismertetett két bizottsági jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia oktatási haszna a felhasználás módjától függ; a tartós készségekre gyakorolt hatásról továbbra is vannak nyitott kérdések. A tanári felkészítés és az intézményi szabályok meghatározóak.
Szerkesztőségi értelmezés: Egy jobb beadandó nem feltétlenül jobb tudás. Ha a rendszer elvégzi az érvelést a tanuló helyett, a végeredményből nehéz megítélni, mit értett meg önállóan. Más a helyzet, ha a diák ellenőrzi a gépi választ, hibát keres benne, és elmagyarázza a javítást.
A magyar oktatási és vállalati képzési gyakorlatban ezért a feladat kialakítása legalább olyan fontos kérdés, mint az eszköz beszerzése. Érdemes külön mérni a segédeszközzel elért teljesítményt és azt, amit a résztvevő később segítség nélkül is alkalmazni tud.
A jelentések nem bizonyítják, hogy bármely kiválasztott termék minden tanteremben javítja az eredményt. Egy helyi bevezetésnél az összehasonlítható feladatok, az értékelési szabályok és az utánkövetés adhatnak használható bizonyítékot. A következő kérdés nem pusztán az eszközhasználat gyakorisága, hanem a megmaradó tudás.
Ha a javulás csak bekapcsolt eszközzel mérhető, az intézménynek külön meg kell ítélnie, hogy ez megfelel-e a tanulási célnak. A létrehozott szöveg minősége nem ad teljes képet a résztvevő képességéről.