Az EKB október 23-án közölt szeptemberi felmérésében az euróövezeti fogyasztók egyéves inflációs várakozásának mediánja 3,1 százalékra nőtt az augusztusi 3,0 százalékról. Ez a háztartások véleménye a jövőbeli drágulásról. Magyar olvasónak elsősorban az euróban fizetendő utazás, tanulás vagy rendszeres szolgáltatás költségtervezésénél lehet érdekes.
A változás saját kivonásunk szerint 0,1 százalékpont. Ha valaki változatlan összetételű fogyasztási kosár költségét tervezné ezekkel a feltevésekkel, a különbség mérsékelt többletet jelentene. Egy konkrét szállás vagy tandíj árváltozását azonban az érintett szolgáltató ajánlata mutatja meg; a felmérésből ilyen árat nem lehet kiszámítani.
Az EKB közleménye a várakozások követésére alkalmas, míg a tényleges vásárlóerő vizsgálatához a későbbi árstatisztika szükséges. Forintból fizető háztartásnál ehhez hozzáadódik az átváltási árfolyam és a banki díj: ugyanaz a külföldi ár különböző napokon eltérő hazai terhet jelenthet.
Kapcsolódó hazai háttér a legutóbbi kamatdöntés, a kereslet oldaláról pedig az uniós bizalmi mutató. A következő felmérésben azt érdemes figyelni, tartósnak bizonyul-e az elmozdulás. A háztartási várakozás és a megfigyelt infláció összevetése segíthet eldönteni, hogy a költségterv mely feltevését indokolt később módosítani.
A költségtervben ezért célszerű külön soron kezelni a szolgáltatás külföldi árát és a váltás feltételeit. Így később az is visszakereshető, hogy a tervezettnél nagyobb kiadás melyik összetevőből adódott, és melyik feltevés maradt változatlan.