Az euróövezeti bankok további vállalati hitelszigorításról számoltak be az EKB október 27-én közzétett felmérésében. A magyar exportőrök szempontjából vevőik finanszírozási környezete is számít: a hitelhez jutás befolyásolhatja a rendelések és a fizetések tervezését.
A banki felmérés a harmadik negyedévre 9 százalékos nettó szigorítást jelez a vállalati hiteleknél. Ez a szigorító és enyhítő válaszok arányának különbsége, nem a hitelkamat emelkedése. A kereslet nettó mutatója mínusz 6 százalék volt.
Saját értékelésünk szerint a két jelzés eltérő üzleti kérdést vet fel. A szigorúbb banki elbírálás a finanszírozáshoz jutás feltételeit érinti; a gyengébb kereslet azt, mennyire akarnak hitelt felvenni a vállalatok. Egy magyar beszállító ezért a megrendelő finanszírozásának meglétét és a szerződéses fizetési ütemet külön vizsgálhatja. A felmérésből egyetlen konkrét partner késedelmére sem következtetünk.
A vállalatok saját finanszírozási tapasztalatait és az uniós értékpapírosítási egyezséget korábban külön ismertettük. A banki és vállalati nézőpont együtt hasznos, de eltérő válaszadói körük miatt nem vonhatók egyszerűen össze. Következőként a bankok következő negyedéves válaszai mutathatják meg, tartós marad-e a szigorítás.
Az üzleti következtetésnél külön kell kezelni a felmérés időszakát és a szerződés időtávját: egy negyedéves jelzés nem helyettesíti az adott partner aktuális pénzügyi adatait. A szerződéses határidők és a rendelkezésre álló forgótőke együttes vizsgálata ezért pontosabb kiindulópont lehet, mint a felmérés egyetlen számának általánosítása.