Az Európai Központi Bank november 6-i közlése szerint az uniós bankok nemteljesítő hiteleinek aránya június végén 1,99 százalék volt, egy év alatt 0,03 százalékponttal emelkedett. Magyar megtakarítók számára ez összehasonlítási háttér: egy hazai bank kockázatát továbbra is annak saját beszámolójával együtt érdemes értékelni.
Saját számításunk szerint a közölt változás 1,96 százalékos előző évi arányból adódik. Változatlan, szemléltető tízezer egységnyi nevező mellett a két arány 196, illetve 199 egységet jelentene. Ez a példa az arány elmozdulását mutatja; a tényleges problémás hitelállomány változásához az állományadat is szükséges.
A mutató nevezőjében jegybanki készpénzegyenlegek és egyéb látra szóló betétek is szerepelnek. Ezért egy szűkebb hitelállományra számolt másik mutatóval történő összevetés előtt ellenőrizni kell a definíciót. Az első félévi 5,31 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést az EKB évesítés nélkül közölte; teljes éves hozamként történő olvasása félrevezető volna.
A bankunióról szóló intézményi javaslatok és a nyugdíjpénztári portfóliók vizsgálata más kérdést tárgyalnak, de ugyanezt a figyelmes összehasonlítást igénylik. A következő adatközlésnél azt érdemes követni, együtt változik-e az arány és a mögötte álló hitelállomány, illetve módosulnak-e a korábbi számok.
Az arányszám kis elmozdulását így nem keverjük össze az egyes bankok veszteségével vagy egy magyar ügyfél konkrét hitelköltségével.