A Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 7-én Henri B. Kagannak és Kenso Soainak ítélte a 2026-os kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézis nemlineáris hatásainak és autokatalízisének felfedezéséért”. Az Akadémia közleménye szerint a két kutató munkája megmutatta, hogyan jöhet létre spontán homokiralitás: miként válhat egy tükörképi molekulaváltozat uralkodóvá.
A kiralitás a gyógyszerfejlesztésben különösen fontos, mert két, egymás tükörképét alkotó molekula biológiai hatása eltérhet. Kagan 1986-ban olyan eljárást mutatott be, amely a korábbinál nagyobb fölényt adott az egyik változatnak. Soai 1995-ben írta le autokatalitikus reakcióját, 2003-ban pedig olyan folyamatot közölt, amelyben csak az egyik tükörképi forma keletkezett.
A díj 12 millió svéd korona, amelyen a két kitüntetett egyenlően osztozik. A kutatás ipari jelentősége a gyógyszerhatóanyagok pontosabb és hatékonyabb előállításában van, de a Nobel-díj nem egy konkrét gyógyszer engedélyezéséről szól. Kapcsolódó cikkünk a 17 ország tudományos MI-vízióját és a Microsoft biológiai MI-rendszerét mutatja be. A Nobel-békedíjat október 9-én, a közgazdasági díjat október 12-én jelentik be.