Tőzsde és piacok · Háttér

Az infláció és a díj együtt szabja a megtakarítás reálhozamát

A részletes európai inflációs adat új országos összevetést ad. Saját számításunk megmutatja, hogyan válhat egy pozitív nominális hozam vásárlóerő-veszteséggé.

Háttér: tényeken és adatokon alapuló magyarázat, amely a szerző szakmai értékelését is tartalmazhatja.

A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete Budapesten. Archív fotó, 2019. december 6.; 12akd / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0. Változatlan forrásfájl, nem a mostani adatközlés felvétele.
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete Budapesten. Archív fotó, 2019. december 6.; 12akd / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0. Változatlan forrásfájl, nem a mostani adatközlés felvétele. · 12akd / Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0 · Fotó · Átméretezve; a megjelenítésben kivágva

Röviden

  • A mai részletes európai inflációs közlés új összehasonlítást ad a magyar megtakarítóknak.
  • A nominális hozam, a levont költség és a vásárlóerő változása külön számítás.
  • A bemutatott érzékenységi példa feltételes modell, nem piaci ajánlat vagy előrejelzés.

Az Eurostat október 16-i közlése szerint az euróövezet szeptemberi éves harmonizált inflációja 3,8 százalék volt, az augusztusi 3,2 százalék után. A részletes közlés megerősítette a gyorsbecslés főszámát. A magyar harmonizált ráta 2,1 százalék; ez összehasonlítható országos kosár, nem minden magyar háztartás saját drágulása.

A magyar kisbefektetőnek a később megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége számít. Ehhez a képernyőn látható kamat vagy árfolyamnyereség mellett a díjakat, az adózást, a felhasználás pénznemét és időpontját is figyelembe kell venni. Az európai adat tény; az alábbi példa saját, feltételezett bemenetekkel készített számítás.

Az országos kosár nem személyes hozammérce

Éves harmonizált infláció összehasonlítása

Az első ábra a szeptemberi éves harmonizált inflációt hasonlítja össze: Magyarország 2,1, az euróövezet 3,8, Svédország 1,0, Románia 6,5 százalék. Forrása az október 16-i Eurostat-közlés. Saját feldolgozás; az Eurostat az értelmezésért nem felel. Azonos időszakú, azonos mutatót teszünk egymás mellé; eltérő országos fogyasztási szerkezet mellett is használható összevetés, de nem egy magyar család kiadási naplója.

A saját kosárban más súlyt kaphat a lakhatás, közlekedés, élelmiszer vagy külföldi utazás. Egy magasabb jövedelmű, hitel nélküli háztartás és egy albérletet fizető család kiadásai eltérően változhatnak. Az országos mutató ezért megfelelő háttér, a megtakarítás felhasználásának konkrét célját azonban külön kell meghatározni.

A havi és éves összehasonlítás szintén más kérdésre válaszol. Az éves ráta korábbi árváltozásokat is hordoz, ezért lassulása mellett sem szükséges általános árcsökkenésnek következnie. A szeptemberi tényadatból a következő megtakarítási év inflációja nem olvasható ki biztosan. A visszatekintő vásárlóerő és az előretekintő tervezés külön kezelendő.

Az Európai Központi Bank szeptember 10-i közleménye „adatfüggő, ülésről ülésre történő megközelítést” jelzett. A hivatalos szöveg nem ígér előre rögzített kamatpályát. Ebből elemzési következtetésként az adódik, hogy a friss inflációs adat fontos döntési bemenet, de egyetlen közlés nem határozza meg a következő kamatdöntést.

A díj és az infláció együtt alakítja az eredményt

Saját feltételes reálhozam-számítás

A második ábra saját, adózás előtti érzékenységi számítás. Feltételezünk egyéves, 5 százalékos bruttó nominális hozamot, majd az időszak végi értékből 1 százalék költséget vonunk le. A költség feltételezett, nem banki ajánlat vagy tipikus alapkezelési díj. Az eredmény így 3,95 százalékos, költség utáni nominális értéknövekedés.

A reprodukálható képlet: 1,05 × 0,99 = 1,0395. A vásárlóerő változásához ezt a tényezőt az árszint növekedési tényezőjével osztjuk, majd egyet levonunk. Feltételezett 2, 4 és 6 százalékos éves inflációnál a kerekített reálhozam rendre 1,91, mínusz 0,05 és mínusz 1,93 százalék. Ezek saját forgatókönyvek, nem hivatalos inflációs prognózisok.

A két levonást egyszerűen kivonni a bruttó hozamból csak közelítés lenne. A szorzás és osztás sorrendje megőrzi, hogy a költség az időszak végi portfólióértékre, az infláció pedig a megvásárolható javak árszintjére vonatkozik. Más díjalap vagy időzítés mellett a képletet is módosítani kell; az ábra kizárólag a megadott feltételeket szemlélteti.

A modell nem tartalmaz befizetést, részleges kivétet vagy osztalékot. Ilyen pénzmozgások esetén a személyes eredményhez időben súlyozott vagy pénzáramlásokat kezelő módszer szükséges. Az adózás a számlatípustól és az adott eszköztől is függhet. A példából ezért nettó, adózott hozamot nem állítunk, és nem választunk terméket az olvasó helyett.

A forintban tervezett kiadás és egy devizás eszköz között további kapcsolat van. Devizafedezés nélkül a mögöttes befektetés és az átváltási arány együtt alakítja a hazai pénzben mért eredményt. Fedezett konstrukciónál a fedezés díja és pontatlansága is számíthat. A jegyzés pénzneme mellett a gazdasági kitettséget kell feltárni.

Az átváltás gyakorlati költségét a szolgáltató vételi és eladási árfolyama közötti különbség is növelheti. A szemléltetéshez nem használunk aktuális devizajegyzést, és nem váltunk át külföldi pénzösszeget forintra. Emiatt nem keltjük aznapi hivatalos átváltás látszatát. A valós ügylethez az adott időpontban elérhető ár és valamennyi díj szükséges.

Kamatkockázat és ellenőrizhető következő döntések

A rögzített kamatú kötvény lejáratig ígért pénzáramlása és a lejárat előtti eladási ára eltérő kérdés. Magasabb piaci hozamelvárás általában csökkenti a meglévő fix pénzáramlások jelenértékét, minden más változatlansága mellett. Hosszabb hátralévő futamidő gyakran nagyobb árérzékenységgel jár. Ez értékelési összefüggés, nem egy konkrét kötvényre számított célár.

A lejáratig tartás csökkentheti az eladási ár jelentőségét, de nem szünteti meg a kibocsátó nemfizetési kockázatát vagy a váratlan pénzigényt. A hamarosan esedékes kiadás más likviditási tartalékot kíván, mint a távoli cél. A tartalék, futamidő és hozzáférési feltétel együtt értékelendő, nem pusztán a meghirdetett kamat alapján.

Részvényeknél az infláció a bevételt és a költséget egyszerre módosíthatja. Egy vállalat áremelési képessége, adósságának árazása és beruházási szükséglete együtt alakítja a pénztermelést. A magasabb nominális árbevétel mellett is romolhat a jövedelmezőség. Az összefüggés megértéséhez vállalati kimutatás kell, nem elég a teljes gazdaság egyetlen árindexe.

Magyar háttérként az amerikai termelői árakról szóló friss hírünk a beszerzési árnyomás másik oldalát mutatja. A TSMC tegnapi elemzése pedig vállalati példán választja szét a növekedési tervet és a befektető eredményét. A különböző mutatókból nem készítünk közös inflációs átlagot.

Többéves megtakarításnál az újrabefektetés feltétele is számít. A lejáró betét vagy kifizetett kamat később alacsonyabb hozammal helyezhető el, miközben a jövőbeli kiadás ára tovább változhat. Egy inflációhoz kötött eszköznél pedig külön ellenőrizendő, melyik árindexet, milyen késleltetéssel és milyen kamatfelárral alkalmazzák. Az elnevezésből nem következik, hogy minden személyes kiadás ármozgását követi. A szerződésben szereplő referencia és elszámolási szabály ezért lényegesebb lehet a termék marketingcímkéjénél.

A jegybank hivatalos naptára szerint a következő monetáris döntési ülés zárónapja október 29. A friss adat és az akkori indoklás összevetése megmutathatja, mely kockázatokat tekinti hangsúlyosnak a Kormányzótanács. Ez általános elemzés és feltételes módszertani példa, nem személyre szabott vételi vagy eladási tanács.

Kapcsolódó cikkek

Sütik és adatvédelem

Az oldal működéséhez szükséges sütiket és helyi tárolást mindig használjuk. Statisztikai mérést csak a hozzájárulásoddal végzünk; ezt bármikor visszavonhatod a lábléc „Sütibeállítások” linkjén. Részletek: Süti tájékoztató, Adatkezelési tájékoztató.