Az Eurostat október 2-i gyorsbecslése szerint az euróövezeti éves infláció szeptemberben várhatóan 3,8% volt, az augusztusi 3,2% után. Az energia éves drágulása 18,8%-ra gyorsult 14,3%-ról, miközben a szolgáltatások 3,2%-kal, az élelmiszer, alkohol és dohány 1,4%-kal, a nem energiajellegű iparcikkek pedig 1,1%-kal kerültek többe.
Röviden
- A teljes HICP egy hónap alatt 0,6%-kal emelkedett.
- Az energia nélküli infláció 2,3%, az energia, élelmiszer, alkohol és dohány nélküli magmutató 2,5% lett.
- A végleges szeptemberi HICP-adat október 16-án érkezik.
Miért számít ez Magyarországon?
Az EKB következő lépését nem egyetlen adat dönti el, de a 2%-os cél fölé távolodó főmutató növeli a tartósan magasabb eurókamat kockázatát. Ez a magyar állampapírok külső hozamkörnyezetén, az euróban finanszírozó vállalatok költségén és az EUR/HUF árfolyamon keresztül is megjelenhet. Az euróterv kötvénypiaci forgatókönyveiről szóló elemzésünk és az EKB bankszabályozási vitájáról szóló cikkünk ehhez ad hazai hátteret.
Az összetétel óvatosságot indokol. A maginfláció csak 0,1 százalékponttal, 2,5%-ra nőtt, vagyis az energia még nem gyűrűzött át teljesen a szélesebb árképzésbe. A Reutersnek nyilatkozó Capital Economics közgazdásza, Jack Allen-Reynolds szerint „az EKB nagy valószínűséggel decemberig vár” a következő emeléssel. Ez előrejelzés, nem jegybanki döntés.
Mit kell figyelni?
A végleges október 16-i bontás megmutatja az országonkénti eltéréseket, majd az EKB kommunikációja jelzi, mennyire tekinti átmenetinek az energiahatást. Magyar szempontból az euróhoz és a dollárhoz mért forint, a német hozamgörbe és a hazai állampapír-aukciók együtt adnak majd érdemi képet; egyetlen napi árfolyammozgásból nem következik tartós trend.