Az MNB szeptember 22-én úgy döntött, hogy 2028. január 1-jétől 2,5% lesz az inflációs cél, változatlan, ±1 százalékpontos toleranciasávval. A cél azt mutatja meg, milyen középtávú áremelkedést kíván elérni a jegybank; nem előre garantált inflációs adat.
A cél és az eszköz nem ugyanaz. A külön közzétett szeptemberi kamatdöntés 5,50%-on hagyta az alapkamatot. Az új inflációs mérce és az aktuális kamatszint eltérő kérdésre válaszol: az egyik a kívánt állapotot, a másik az eléréséhez használt jelenlegi feltételeket írja le.
Egy vállalkozás többéves árazásában a bejelentés a tervezési feltételezéseket érintheti. Ettől azonban sem a bérek, sem a beszerzési költségek nem követnek automatikusan azonos ütemet. A hitelfelvevőnek továbbra is a saját szerződésében szereplő kamatrögzítés és átárazási szabály számít.
A következő érdemi próba az, hogy a tényleges áralakulás és a gazdasági szereplők várakozásai közelítenek-e az új célhoz. A tartós költségsokkok vagy a várakozások emelkedése megnehezítheti ezt. A bejelentés ezért irányváltás a jegybanki keretben, nem ígéret az olcsóbb hitel időpontjára.