A magyar ipari export értékesítési volumene szeptemberben 11,5 százalékkal, a belföldi ipari értékesítésé 2,8 százalékkal nőtt éves összevetésben a KSH november 13-án megjelent részletes közlése szerint. A hazai beszállítók számára ez eltérő keresleti környezetet jelez: a külföldre termelő és a magyar vevőkre támaszkodó vállalkozások rendelésállománya külön vizsgálatot igényel.
A teljes ipari termelés az előző év szeptemberéhez képest „8,2%-kal bővült” a hivatal megfogalmazásával. Ez az első becsléshez képest változatlan adat; a pénteki közlés újdonsága a részletes bontás. A szezonálisan és munkanappal kiigazított havi növekedés 0,9 százalék volt.
Röviden
- A külföldi értékesítés gyorsabban nőtt a belföldinél.
- Az éves termelési becslést a hivatal változatlanul hagyta.
- A részletes szerkezet segít elválasztani a vállalati és az országos kilátásokat.
Eltérő összehasonlítások
Az éves és a havi mutató más kérdésre válaszol. Az előbbi a tavalyi bázishoz helyezi a termelést, az utóbbi a közvetlenül megelőző hónaphoz, kiszűrt szezonális hatások mellett. Ezeket összeadni vagy egymásból kivonni félrevezető lenne. A volumenmutató az árváltozás hatását választja le, ezért a vállalat pénzügyi árbevételének változását külön kell megvizsgálni.
Saját értelmezésünk szerint a beszállítói kockázat felmérésénél az összesített növekedés mellé a vevői koncentráció, a szerződések időtávja és a teljesítési ütemezés is szükséges. Egy exportőr kedvező adata nem támasztja alá minden hazai megrendelő fizetőképességét. A készletek felhalmozása és a ténylegesen leszállított rendelés szintén eltérő üzleti helyzetet teremthet; ezekről vállalati adatokból lehet meggyőződni.
A költségoldal megértéséhez kapcsolódik az októberi inflációról szóló cikkünk, az ágazati adatgyűjtés hátteréhez pedig a KSH gazdaságösszeírása. Egyik sem helyettesíti az adott ipari cég megrendelési és árazási információit.
A következő nyilvános kapaszkodó az októberi ipari termelés első becslése lesz december 7-én, majd a részletes adat december 15-én. Ekkor érdemes vizsgálni, folytatódott-e az export és a belföldi értékesítés eltérő pályája.
