Gazdaság · Hír

Az export húzta a szeptemberi ipari növekedést

A KSH részletes szeptemberi adatai szerint a külföldi értékesítés jóval gyorsabban bővült a hazainál. A magyar beszállítóknál ezért a megrendelők piaca is számít a növekedés megítélésében.

A KSH budapesti székháza. Archív fotó, 2008. Fotó: dnet; színkorrekció: Marku1988 / Wikimedia Commons, CC BY 3.0.
A KSH budapesti székháza. Archív fotó, 2008. Fotó: dnet; színkorrekció: Marku1988 / Wikimedia Commons, CC BY 3.0. · dnet; színkorrekció / colour correction: Marku1988 / Wikimedia Commons · CC BY 3.0 · Fotó · Átméretezve; a megjelenítésben kivágva

A magyar ipari export értékesítési volumene szeptemberben 11,5 százalékkal, a belföldi ipari értékesítésé 2,8 százalékkal nőtt éves összevetésben a KSH november 13-án megjelent részletes közlése szerint. A hazai beszállítók számára ez eltérő keresleti környezetet jelez: a külföldre termelő és a magyar vevőkre támaszkodó vállalkozások rendelésállománya külön vizsgálatot igényel.

A teljes ipari termelés az előző év szeptemberéhez képest „8,2%-kal bővült” a hivatal megfogalmazásával. Ez az első becsléshez képest változatlan adat; a pénteki közlés újdonsága a részletes bontás. A szezonálisan és munkanappal kiigazított havi növekedés 0,9 százalék volt.

Röviden

  • A külföldi értékesítés gyorsabban nőtt a belföldinél.
  • Az éves termelési becslést a hivatal változatlanul hagyta.
  • A részletes szerkezet segít elválasztani a vállalati és az országos kilátásokat.

Eltérő összehasonlítások

Az éves és a havi mutató más kérdésre válaszol. Az előbbi a tavalyi bázishoz helyezi a termelést, az utóbbi a közvetlenül megelőző hónaphoz, kiszűrt szezonális hatások mellett. Ezeket összeadni vagy egymásból kivonni félrevezető lenne. A volumenmutató az árváltozás hatását választja le, ezért a vállalat pénzügyi árbevételének változását külön kell megvizsgálni.

Saját értelmezésünk szerint a beszállítói kockázat felmérésénél az összesített növekedés mellé a vevői koncentráció, a szerződések időtávja és a teljesítési ütemezés is szükséges. Egy exportőr kedvező adata nem támasztja alá minden hazai megrendelő fizetőképességét. A készletek felhalmozása és a ténylegesen leszállított rendelés szintén eltérő üzleti helyzetet teremthet; ezekről vállalati adatokból lehet meggyőződni.

A költségoldal megértéséhez kapcsolódik az októberi inflációról szóló cikkünk, az ágazati adatgyűjtés hátteréhez pedig a KSH gazdaságösszeírása. Egyik sem helyettesíti az adott ipari cég megrendelési és árazási információit.

A következő nyilvános kapaszkodó az októberi ipari termelés első becslése lesz december 7-én, majd a részletes adat december 15-én. Ekkor érdemes vizsgálni, folytatódott-e az export és a belföldi értékesítés eltérő pályája.

Kapcsolódó cikkek

Sütik és adatvédelem

Az oldal működéséhez szükséges sütiket és helyi tárolást mindig használjuk. Statisztikai mérést csak a hozzájárulásoddal végzünk; ezt bármikor visszavonhatod a lábléc „Sütibeállítások” linkjén. Részletek: Süti tájékoztató, Adatkezelési tájékoztató.