Az Európai Bizottság szeptember 25-én 40,5–67,1%-os végleges dömpingellenes vámot jelentett be a Kínából behozott borsófehérjére, öt évre. A Bizottság vizsgálata szerint a dömpingelt import kárt okozott az uniós iparnak; ez a hatóság megállapítása.
A magyar élelmiszer- és takarmánygyártók számára a gyakorlati kérdés az, hogy az általuk vásárolt összetevő az intézkedés hatálya alá tartozik-e, és a beszállító milyen költséget hárít át. A vámkulcs nem azonos a késztermék várható drágulásával. Abban a fehérje receptúrán belüli súlya, az egyéb alapanyagok és a kereskedelmi szerződés is szerepet játszik.
Beszerzési döntés előtt a pontos termékbesorolást és az alkalmazandó vámtételt kell ellenőrizni. Egy másik beszállító ajánlatát sem érdemes csak az alapanyag névleges árával összevetni: az összetétel, a minőségi követelmény és a szállítási idő eltérhet.
Az intézkedésből önmagában nem következik ellátási hiány. A következő érdemi jelzés a beszállítói árlista és a szerződéses feltételek tényleges változása lesz; ezek nélkül konkrét magyar fogyasztói áremelkedést nem lehet felelősen számszerűsíteni.